Levegő–víz
kültéri levegő fűtővíz
A fűtővizet padlófűtés, radiátor vagy fan-coil adja le. Nem kell hozzá fúrás vagy kút — Magyarországon ez a legelterjedtebb kivitel.
Hőszivattyú: hogyan működik, mikor jó választás
Hőszivattyút nem forgalmazunk. Itt a hőszivattyú működését, típusait, feltételeit és korlátait találja hivatkozott forrásokból, és egy azonos alapon felépített összevetést a fűtőfóliás infrafűtéssel.
Röviden
- A hőszivattyú nem termel hőt, hanem szállítja: a kültéri levegőből, a talajból vagy a talajvízből vont hőt emeli fűtési hőmérsékletre, villamos energia befektetésével.
- A mérőszám a SCOP (szezonális fűtési jóságfok), amelyet a 70 kW-ig terjedő készülékek energiacímkéjén az EU rendelete ír elő. Minél alacsonyabb az előremenő vízhőmérséklet, annál magasabb: egy gyártói katalógusban ugyanaz a készülék 35 °C-on SCOP 4,90–5,07, 55 °C-on 3,32–3,47.
- Kedvezményes áram (H árszabás) a legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúhoz jár, külön mért áramkörre, október 15. és április 15. között — a fűtőfólia erre nem köthető.
- Feltételei vannak: hely a kültéri egységnek és a gépészetnek, alacsony hőmérsékletű hőleadó (padlófűtés vagy elég nagy felületű radiátor), megfelelő elektromos betáp, a kültéri egység zaja, társasházban a közös tulajdon érintése.
- Mikor melyik: ahol a melegvíz vagy a nyári hűtés is feladat, és a feltételek adottak, a hőszivattyú jó választás. Ahol nincs hely gépészetre, gyors kivitelezés kell, vagy helyiségenként nagyon eltérő a használat, ott érdemes a fűtőfóliás infrafűtést megnézni.
Működés
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú nem állít elő hőt égetéssel vagy fűtőszállal: alacsonyabb hőmérsékletű környezetből visz hőt magasabb hőmérsékletű helyre. Ez magától nem megy végbe, ezért munkát — a gyakorlatban villamos energiát — kell befektetni. Ezért lehet a leadott hő többszöröse az elfogyasztott áramnak: a különbözet a környezetből érkezik.
A körfolyamat négy lépése
- Párolgás: a hőforrás — a kültéri levegő, a talaj vagy a talajvíz — a hőcserélőben elpárologtatja az alacsony forráspontú hűtőközeget.
- Sűrítés: a kompresszor összenyomja a gőzt, amitől annak hőmérséklete a fűtési szint fölé emelkedik.
- Kondenzáció: a forró gőz a fűtési oldal hőcserélőjében lecsapódik, és a hőt átadja a fűtővíznek vagy közvetlenül a helyiség levegőjének.
- Expanzió: a cseppfolyós közeg a fojtószelepen átlépve lehűl és lecsökken a nyomása, majd kezdődik elölről.
Reverzibilis kivitelben az áramlás iránya megfordítható: ekkor a készülék a belső térből visz ki hőt, vagyis hűt.
COP és SCOP: mit mér a két szám?
A COP egyetlen üzemállapot mérőszáma: a leadott hő és a felvett villamos teljesítmény aránya adott külső hőmérsékleten és adott előremenő vízhőmérsékleten (például levegő +7 °C, fűtővíz 35 °C). A SCOP egy egész fűtési szezonra számolt, szezonális jóságfok; a 70 kW-ig terjedő fűtő hőszivattyúk energiacímkéjén ezt az EU 811/2013 rendelete írja elő.
A két szám azért fontos, mert ugyanaz a készülék más értéket ad más fűtővíz-hőmérsékleten. Egy gyártói katalógus egyfázisú, átlagos éghajlatra megadott adatai szerint a 3 és 5 kW-os készülék SCOP-ja 35 °C-os fűtővízzel 5,07, 55 °C-os fűtővízzel 3,47; a 7 és 9 kW-os készüléké 4,90, illetve 3,32. Ugyanezeknél a készülékeknél −7 °C külső hőmérsékleten a COP 35 °C-os fűtővízzel 2,59–2,80, 55 °C-os fűtővízzel viszont már csak 1,71–1,94 (Panasonic Aquarea termékcsalád-katalógus, 2020–2021 — a számok az akkori modellekre vonatkoznak).
Ebből következik a hőszivattyús tervezés alapszabálya: minél alacsonyabb a fűtővíz hőmérséklete, annál jobb a jóságfok. Ezért párosítják a hőszivattyút leggyakrabban padlófűtéssel vagy elég nagy felületű, alacsony hőmérsékletre méretezett radiátorral.
A hőszivattyú körfolyamata
A hő nem keletkezik a gépben: kívülről érkezik. A villamos energia ahhoz kell, hogy a körfolyamat fel tudja emelni a hőmérsékletét a fűtési szintre.
- Párolgás — a hőforrás (kültéri levegő, talaj vagy talajvíz) a hőcserélőben elpárologtatja az alacsony forráspontú hűtőközeget.
- Sűrítés — a kompresszor összenyomja a gőzt, amitől annak hőmérséklete a fűtési szint fölé emelkedik. Ehhez kell a villamos energia.
- Kondenzáció — a forró gőz a fűtési oldalon lecsapódik, és átadja a hőt a fűtővíznek vagy közvetlenül a helyiség levegőjének.
- Expanzió — a cseppfolyós közeg a fojtószelepen lehűl, a nyomása lecsökken, és kezdődik elölről.
Mit mond a COP és a SCOP?
Ugyanaz a készülék, kétféle fűtővíz-hőmérséklet. A skála 0-tól 6-ig tart: az érték azt mutatja, hány kilowattóra hő jut egyetlen kilowattóra áramra.
COP
Egyetlen üzemállapot mérőszáma: adott külső hőmérsékleten és adott fűtővíz-hőmérsékleten mennyi hő jut egy egység áramra.
SCOP
Egy egész fűtési szezonra számolt, szezonális jóságfok. A 70 kW-ig terjedő fűtő hőszivattyúk energiacímkéjén ezt uniós rendelet írja elő.
35 °C-os fűtővíz padlófűtés — alacsony hőmérsékletű hőleadó
SCOP egész fűtési szezonra
4,90–5,07 1 kWh áram → 4,90–5,07 kWh hő
COP −7 °C-on a leghidegebb napokon
2,59–2,80 1 kWh áram → 2,59–2,80 kWh hő
55 °C-os fűtővíz magasabb hőmérsékletre méretezett radiátoros rendszer
SCOP egész fűtési szezonra
3,32–3,47 1 kWh áram → 3,32–3,47 kWh hő
COP −7 °C-on a leghidegebb napokon
1,71–1,94 1 kWh áram → 1,71–1,94 kWh hő
Ebből jön a hőszivattyús tervezés alapszabálya: minél alacsonyabb a fűtővíz hőmérséklete, annál jobb a jóságfok. Ezért kérdezze meg az ajánlatnál mind a kettőt — a SCOP-ot arra a hőmérsékletre, amelyen a rendszere működni fog, és a COP-ot −7 °C-on. A két szám nélkül nincs mihez mérni az ígéretet.
Honnan jön a hő, és mit fűt a gép?
A típusnév első tagja mindig a hőforrás, a második az, amit a készülék fűt. A négy metszeten a bal oldal a hőforrás, a jobb oldal a ház.
Levegő–levegő
kültéri levegő a helyiség levegője
Közvetlenül a szoba levegőjét fűti, helyiségenként külön beltéri egységgel. Fűtővizet és használati melegvizet nem készít, viszont nyáron hűt.
Föld–víz
a talaj hője fűtővíz
Függőleges szonda vagy vízszintes kollektor. A hőforrás hőmérséklete télen sokkal egyenletesebb, mint a levegőé.
Hatósági eljárás: A fúrás bányafelügyeleti engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött.
Víz–víz
talajvíz fűtővíz
Termelő- és nyelőkúton keresztül. Azon múlik, van-e a telek alatt megfelelő hozamú és minőségű vízadó réteg.
Hatósági eljárás: A kút létesítéséhez vízjogi létesítési engedély kell.
Monoblokk vagy split? A levegő–víz két kivitele
A különbség az, hogy meddig ér a hűtőkör — vagyis hol van a gép „belseje”. Ez dönti el, mi megy át a falon: fűtővíz, vagy hűtőközeg.
Típusok
Milyen hőszivattyú-típusok vannak?
A típust a hőforrás és a hőleadás módja adja. Az elnevezés első tagja mindig a hőforrás, a második az, amit a készülék felmelegít.
Levegő-víz
A kültéri levegőből von hőt, és fűtővizet melegít, amit padlófűtés, radiátor vagy fan-coil ad le. Nem kell hozzá fúrás vagy kút, ezért Magyarországon ez a legelterjedtebb kivitel. Monoblokk változatban a hűtőkör a kültéri egységben zárt, split változatban a beltéri egységig ér.
Levegő-levegő
Szintén a kültéri levegőből von hőt, de közvetlenül a helyiség levegőjét fűti — ez gyakorlatilag a fűtésre is alkalmas klímaberendezés. Fűtővizet és használati melegvizet nem készít, viszont nyáron hűt, és helyiségenként külön egységgel épül.
Föld-víz (talajszondás, talajkollektoros)
A talaj hőjét hasznosítja függőleges szondával vagy vízszintes kollektorral. A hőforrás hőmérséklete télen sokkal egyenletesebb, mint a levegőé. Cserébe fúrás vagy nagy felületű földmunka kell, a fúrás pedig bányafelügyeleti engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött.
Víz-víz
Talajvizet használ hőforrásként termelő- és nyelőkúton keresztül. Azon múlik, hogy a telek alatt van-e megfelelő hozamú és minőségű vízadó réteg. A kút létesítéséhez vízjogi létesítési engedély kell, amelyhez a jogszabály tételesen előírja a dokumentációt.
Mikor jó
Mikor jó választás a hőszivattyú?
A hőszivattyú ott mutatja meg magát, ahol az egész rendszer hozzá van tervezve. Öt helyzetben szokott egyértelműen jó döntés lenni:
- Van vagy lesz alacsony hőmérsékletű hőleadó. Padlófűtéssel vagy alacsony hőmérsékletre méretezett, nagy felületű radiátorral tartható a magas jóságfok — ez a legfontosabb feltétel.
- A használati melegvíz is feladat. A levegő-víz és a föld-víz rendszer megfelelő tárolóval a melegvizet is elkészíti, így egy gép két feladatot lát el.
- Nyáron hűteni is szeretne. Reverzibilis kivitelben ugyanaz a készülék hűt is, külön klímaberendezés nélkül.
- Új építés vagy teljes gépészeti felújítás. Ilyenkor a hőleadó hálózat, a puffer- és melegvíz-tároló és a kültéri egység helye együtt tervezhető — utólag mindez jóval nehezebb.
- Az üzemköltség a legfontosabb szempont. A legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyú a kedvezményes H árszabásra köthető, ha külön mért, állandó jelleggel csatlakoztatott áramkörről üzemel; ez a fűtési idényben, október 15. és április 15. között alkalmazandó. A feltételeket a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet tartalmazza.
Ehhez jön a támogatás kérdése: az Otthonfelújítási Program 2026-os kiírásában a hőszivattyús korszerűsítés támogatott beruházás, míg arról, hogy az infrafűtés támogatható-e, nincs információnk. A pontos feltételeket — az épület kora, az elvárt energiamegtakarítás, a keretösszeg — mindig az aktuális pályázati kiírás mondja ki, ezért erre pályázatíró vagy a kiírás szövege a mérvadó, nem mi.
Feltételek
Mi kell egy hőszivattyús rendszerhez?
Ezeket érdemes végigvenni még az ajánlatkérés előtt: ha bármelyik nem teljesül, az a beruházás árát vagy a megvalósíthatóságot is eldöntheti.
Hely a kültéri egységnek
A levegős rendszerek kültéri egységet igényelnek, szabad légáramlással, és el kell vezetni a leolvasztáskor keletkező kondenzvizet. A helyét a telekhatár, a szomszédos épületek és az uralkodó szélirány is befolyásolja.
Zaj a szomszéd felé
A kültéri egység ventilátora és kompresszora hangot ad. Lakóterületen (kisvárosias, kertvárosias, falusias) az üzemi zajforrásra a terhelési határérték nappal, 6 és 22 óra között 50 dB, éjjel, 22 és 6 óra között 40 dB. Ezért számít, hova kerül az egység.
Alacsony hőmérsékletű hőleadó
A magas jóságfokhoz alacsony fűtővíz-hőmérséklet kell. Régi, kis felületű radiátoros rendszer jellemzően magasabb hőmérsékleten üzemel, és ott — ahogy a gyártói adatok mutatják — a SCOP lényegesen kisebb.
Gépészeti hely
A rendszerhez a kivitelezéstől függően puffertartály, melegvíz-tároló, keringtető szivattyú és szerelvények tartoznak. Ezeknek külön helyiség vagy legalább egy gépészeti szekrény kell a lakáson belül.
Elektromos betáp
A kompresszor indítási és üzemi árama miatt számít a rendelkezésre álló teljesítmény és a fázisok száma. A kedvezményes H árszabáshoz külön mért, állandó jelleggel — nem dugaszolással — csatlakoztatott áramkör kell.
Társasházi korlát
Társasházban a homlokzat és a tető közös tulajdon, ezért a kültéri egység kihelyezéséhez a közösség hozzájárulása kell; a részletszabályokat a társasházi törvény és a ház szervezeti-működési szabályzata adja meg.
A kültéri egység
Hol áll a kültéri egység?
A levegős rendszereknél ez a doboz kerül a ház mellé: szabad légáramlással, szilárd felfekvéssel, a kondenzvíz elvezetésével. A helye és a zaja a szomszéd felé tervezési kérdés — érdemes az ajánlatkérés előtt végiggondolni.
Költség
Mennyit fogyaszt, és mennyibe kerül a hőszivattyú?
Fogyasztás
Konkrét kWh-számot felelősen csak a ház ismeretében lehet mondani, mert a fogyasztást a hőveszteség dönti el. A nagyságrend viszont egyszerűen számolható: a fűtési áramfogyasztás közelítőleg az éves hőigény osztva a SCOP-pal. Ha például egy háznak 12 000 kWh hőre van szüksége egy szezonban, akkor 3,5-es szezonális jóságfoknál nagyjából 3 400 kWh áramot vesz fel a hőszivattyú, 2,5-esnél viszont már 4 800 kWh-t. A saját házára vonatkozó számokhoz nézze meg a fogyasztási oldalunkat: ott tíz valódi épület tervezett éves hőigénye szerepel.
Beruházás
Nem forgalmazunk hőszivattyút, ezért a beruházásra csak nyilvános piaci árgyűjtéseket tudunk idézni, tájékoztató sávként, nem ajánlatként. Egy 2026-os szakmai árgyűjtés szerint egy 120–150 m²-es családi házra a levegő-víz hőszivattyús rendszer kb. 3,5–4 millió forint; egy másik forrás nettó 3,13–6,25 millió forintos sávot ad. Ezek a készülékre és a telepítésre vonatkoznak — a hőleadó hálózat (padlófűtés vagy radiátorcsere) ezen felül jön, ha még nincs meg.
Éves fix költség
A hőszivattyú karbantartást igényel: hűtőkör, hőcserélők, szűrők, elektromos csatlakozások. Egy 2026-os szolgáltatói árlista szerint ez 40 000 – 65 000 Ft/év nagyságrend. Kéményseprés nincs, mert nincs égéstermék.
1 kWh hasznos hő ára
Az összevetéshez mindegyik rendszert ugyanarra az 1 kWh hasznos hőre vetítjük, 2026-os lakossági árakkal. Hőszivattyúnál ez az áramár osztva a SCOP-pal, fűtőfóliánál maga az áramár. Lakossági A1 árszabáson az áram 2 523 kWh/év fogyasztásig 36,386 Ft/kWh, felette 70,104 Ft/kWh. A H árszabás aktuális bruttó árára a forrásaink ellentmondanak egymásnak (23,5 és 36 Ft/kWh közötti értékek szerepelnek bennük), ezért az alábbi táblázatban ezt sávként, a forrás megjelölésével adjuk meg — kitalált számot nem írunk.
Korlátok
Mik a hőszivattyú korlátai?
A hőszivattyú jó technológia — de nem minden helyzetben és nem minden épületben. Ezek a korlátai, azokkal a számokkal, amelyekre van forrásunk:
- A teljesítmény és a jóságfok a hideggel csökken. A levegős rendszereknél éppen a leghidegebb napokon a legkisebb a COP. A fent idézett gyártói katalógusban −7 °C külső hőmérsékleten, 55 °C-os fűtővízzel a COP 1,71–1,94 — ekkor 1 kWh áramból kevesebb mint 2 kWh hő lesz, szemben a 35 °C-os fűtővíz melletti 2,59–2,80-del.
- Leolvasztás. 0 °C körüli, párás időben a kültéri hőcserélőre dér rakódik; a készülék ilyenkor leolvasztási ciklust futtat, amely alatt nem fűt, és energiát fogyaszt.
- Magas beruházás. A készülék és a telepítés a fenti árgyűjtések szerint milliós nagyságrend, és ehhez jön a hőleadó hálózat, ha még nincs.
- Karbantartást igényel — mozgó alkatrészt, hűtőkört és szűrőket tartalmaz; a szerviz éves, ismétlődő költség.
- Helyigény. Kültéri egység, és a kivitelezéstől függően puffer- és melegvíz-tároló; társasházban a homlokzat érintése külön engedélyezési kérdés.
- Nem minden telken valósítható meg. A talajszondás és a víz-víz rendszer a talaj, illetve a vízadó réteg adottságain múlik, és engedélyköteles földmunkával jár.
Ezek nem a hőszivattyú elleni érvek, hanem tervezési feltételek. Ahol teljesülnek, a hőszivattyú a legalacsonyabb fajlagos fűtési költségek egyikét adja.
Összevetés
Hőszivattyú és fűtőfóliás infrafűtés egymás mellett
Két különböző elven működő rendszer, ezért nem „jobb és rosszabb”, hanem más-más helyzetre való. Az alábbi táblázatban a hőszivattyús adatok hivatkozott külső forrásból valók, a fűtőfóliás adatok a saját, kivitelezett rendszereinkből. Ahol nincs megbízható forrásunk, azt kiírjuk.
| Szempont | Levegő-víz hőszivattyú | Fűtőfóliás infrafűtés |
|---|---|---|
| Mit melegít | Fűtővizet, amit padlófűtés, radiátor vagy fan-coil ad le | A burkolat alatti fűtőfólia sugárzással közvetlenül a padlót, a tárgyakat és az embereket melegíti |
| Beruházás | Kb. 3,5–4 millió Ft 120–150 m²-es házra (kazanmuhely.hu, 2026-02-20); más forrás: nettó 3,13–6,25 millió Ft (tudjukki.hu, 2026). A hőleadó hálózat külön tétel. | Bruttó 11 250 – 18 000 Ft/m² a fűtendő alapterületre, kivitelezéssel (Lite–Prémium csomag). A pontos ár helyszíni felmérés után. |
| Kültéri egység | Kell, szabad légáramlással és kondenzvíz-elvezetéssel | Nincs |
| Gépészeti helyigény | A kivitelezéstől függően puffer- és melegvíz-tároló, szivattyú, szerelvények | 6 mm-es rétegrend; nincs kazánhelyiség, kémény és kültéri egység |
| Kivitelezés jellege | Gépészeti kivitelezés, a hőleadó hálózat kiépítésével vagy átalakításával | A 0,4 mm vastag fűtőfólia a burkolat alá kerül; villanyszerelés és burkolás |
| Felfűtés | A fűtővíz és az esztrich hőtehetetlensége miatt lassú; tartós, egyenletes üzemre való | 5–15 perc alatt érezhető, a burkolattól függően |
| Szabályozhatóság | A hidraulikától függ; zónázás szelepekkel oldható meg | Helyiségenként vagy fűtési körönként külön termosztát és betáplálás |
| Éves karbantartás | 40 000 – 65 000 Ft/év (klimatszeretnek.hu, 2026) | Nincs karbantartási teendő: nincs mozgó alkatrész |
| Melegvíz-készítés | Megfelelő tárolóval igen | Nem |
| Hűtés | Reverzibilis kivitelben igen | Nem |
| Kedvezményes tarifa | H árszabás, legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfokkal, külön mért áramkörön, okt. 15. – ápr. 15. | Nem köthető H- vagy GEO-tarifára |
| Ft / 1 kWh hasznos hő | 6,7–10,3 Ft SCOP 3,5-tel, H árszabáson (a tarifa árára ellentmondó forrásaink vannak); A1 árszabáson, a kedvezményes mennyiség felett 20,0 Ft | 36,4 Ft (A1, 2 523 kWh/év-ig), 70,1 Ft felette |
| Zaj | A kültéri egység ventilátor- és kompresszorzaja; lakóterületen a terhelési határérték nappal 50 dB, éjjel 40 dB | Nincs mozgó alkatrész, nincs üzemi zaj |
| Támogatás 2026 | Az Otthonfelújítási Programban támogatott korszerűsítés | Nincs információnk arról, hogy támogatott-e |
| Élettartam, jótállás | Élettartamra nincs megbízható forrásunk; a jótállást a gyártó adja meg | Nincs publikálható élettartam-szám; nincs kopó-forgó alkatrész. 15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük |
| Társasházi lakásban | A kültéri egység a közös tulajdont érinti, ezért a közösség hozzájárulása kell | A lakáson belül marad |
A hőszivattyús árak tájékoztató piaci sávok, 2026-os nyilvános árgyűjtésekből, nem ajánlatok. A fajlagos hőárak azonos alapon, 2026-os lakossági árakkal készültek; a H árszabás bruttó árára a forrásaink ellentmondanak, ezért szerepel sáv. A források a lap alján.
Ajánlás
Mikor melyik? Az ajánlásunk
Válassza a hőszivattyút, ha…
- van vagy lesz padlófűtés, illetve alacsony hőmérsékletre méretezett radiátoros rendszer;
- a használati melegvíz előállítása is feladat;
- nyáron hűteni is szeretne ugyanazzal a géppel;
- van hely a kültéri egységnek és a gépészetnek, és a kültéri egység zaja a szomszédok felé megoldható;
- a beruházásra megvan a keret, és a pályázati támogatás is szóba jöhet.
Nézze meg a fűtőfóliás infrafűtést, ha…
- felújításnál nincs hely gépészetre, kazánhelyiségre, tárolóra;
- a beruházási keret szűkebb, és a fűtendő alapterület nem az egész ház;
- helyiségenként nagyon eltérő a használat: van, amit csak alkalmanként fűtene;
- gyors, egy ütemben elvégezhető kivitelezés kell, és nem szeretne éves szervizt;
- társasházi lakásról van szó, ahol a homlokzat nem érinthető.
Ami mindkettőnél ugyanaz
A fűtés árát végső soron a ház hővesztesége dönti el. Rossz szigeteléssel, régi nyílászárókkal mindkét rendszer drágán fűt, és a legjobb jóságfok sem hozza vissza az elszökő hőt. Ezért kezdjük mindig ott, hogy megnézzük az épületet: a helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes. Ha a felmérés után az derül ki, hogy Önnél a hőszivattyú a jobb megoldás, azt is megmondjuk — hőszivattyút nem forgalmazunk, ezért ebben nincs érdekünk.
Gyakori kérdések
Gyakori kérdések a hőszivattyúról
Hogyan működik a hőszivattyú?
Nem termel hőt, hanem szállítja: a kültéri levegőből, a talajból vagy a talajvízből von ki hőt, és villamos energia befektetésével fűtési hőmérsékletre emeli. A körfolyamat négy lépése a párolgás, a sűrítés, a kondenzáció és az expanzió. Ezért lehet a leadott hő többszöröse az elfogyasztott áramnak — a különbözet a környezetből érkezik.
Mi a különbség a COP és a SCOP között?
A COP egyetlen üzemállapotra vonatkozik: a leadott hő és a felvett villamos teljesítmény aránya adott külső és fűtővíz-hőmérsékleten. A SCOP egy egész fűtési szezonra számolt, szezonális jóságfok, és ez szerepel a 70 kW-ig terjedő készülékek EU-s energiacímkéjén. Vásárláskor a SCOP-ot érdemes összehasonlítani, mert az közelebb áll az éves valósághoz.
Milyen hőszivattyú-típusok vannak?
Négy fő típus: levegő-víz (a kültéri levegőből fűtővizet melegít), levegő-levegő (közvetlenül a helyiség levegőjét fűti, lényegében fűtésre alkalmas klíma), föld-víz, vagyis talajszondás vagy talajkollektoros, és víz-víz, amely talajvizet használ hőforrásként. Magyarországon a levegő-víz a legelterjedtebb, mert nem kell hozzá fúrás vagy kút.
Mennyit fogyaszt egy hőszivattyú?
A fűtési áramfogyasztás közelítőleg az éves hőigény osztva a szezonális jóságfokkal. Ha egy háznak 12 000 kWh hőre van szüksége, ez 3,5-es SCOP-nál nagyjából 3 400 kWh áram, 2,5-esnél viszont 4 800 kWh. A konkrét szám a ház hőveszteségén múlik, ezért felelősen csak számítással, az épület ismeretében adható meg.
Jár-e a hőszivattyúhoz kedvezményes áram?
Igen: a legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyú a kedvezményes H árszabásra köthető, ha külön mért, állandó jelleggel — nem dugaszolással — csatlakoztatott áramkörről üzemel. A kedvezményes ár a fűtési idényben, október 15. és április 15. között alkalmazandó. A feltételeket az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet rögzíti.
Működik-e a hőszivattyú régi, radiátoros fűtéssel?
Működhet, de a jóságfok jelentősen romlik, mert a kis felületű régi radiátorok magas fűtővíz-hőmérsékletet igényelnek. Egy gyártói katalógus szerint ugyanaz a készülék 35 °C-os fűtővízzel 4,90–5,07, 55 °C-ossal csak 3,32–3,47 SCOP-ot ad. Ezért szokás a radiátorokat nagyobb felületűre cserélni vagy padlófűtésre váltani.
Mennyibe kerül egy hőszivattyús rendszer?
Hőszivattyút nem forgalmazunk, ezért csak nyilvános piaci árgyűjtéseket tudunk idézni: egy 2026-os forrás 120–150 m²-es házra kb. 3,5–4 millió forintot, egy másik nettó 3,13–6,25 millió forintot ad meg. Ezek a készülékre és a telepítésre vonatkoznak; a hőleadó hálózat külön tétel, ha még nincs kiépítve.
Mennyire hangos a kültéri egység?
A ventilátor és a kompresszor hangot ad, a konkrét értéket a gyártói adatlap tartalmazza. A jogszabályi korlát viszont egyértelmű: lakóterületen az üzemi zajforrásra a terhelési határérték nappal, 6 és 22 óra között 50 dB, éjjel, 22 és 6 óra között 40 dB. Ezért számít, hova és milyen távolságra kerül az egység.
Lehet-e hőszivattyú társasházi lakásban?
A kültéri egység a homlokzatra, az erkélyre vagy a tetőre kerülne, ezek viszont közös tulajdonban vannak, ezért a kihelyezéshez a társasházi közösség hozzájárulása kell. A részletszabályokat a társasházi törvény és a ház szervezeti-működési szabályzata adja meg. Ezért gyakori, hogy lakásban végül más fűtési megoldás jön szóba.
Mik a hőszivattyú hátrányai?
A levegős rendszereknél a jóságfok a hideggel csökken: a fent idézett gyártói adatokban −7 °C-on, 55 °C-os fűtővízzel a COP 1,71–1,94. Ehhez jön a leolvasztási ciklus, a magas beruházási költség, az éves karbantartás, a kültéri és gépészeti helyigény, valamint az, hogy a talajszondás és víz-víz rendszer engedélyköteles földmunkával jár.
Hőszivattyú vagy infrafűtés — melyiket válasszam?
Ha van vagy lesz padlófűtés, a melegvíz és a nyári hűtés is feladat, és van hely a kültéri egységnek, a hőszivattyú a jó választás. Ha felújításnál nincs hely gépészetre, szűkebb a keret, helyiségenként eltérő a használat, vagy gyors kivitelezés kell, akkor a fűtőfóliás infrafűtést érdemes megnézni. A döntést a ház adottságai hozzák meg.
Hűt is a hőszivattyú?
Reverzibilis kivitelben igen: a körfolyamat iránya megfordítható, így nyáron a belső térből visz ki hőt. A levegő-levegő rendszer ugyanígy hűt, hiszen az lényegében fűtésre is alkalmas klímaberendezés. A fűtőfóliás infrafűtés ezzel szemben nem hűt — ahol a hűtés is feladat, ott ez fontos különbség.
Kell-e karbantartani a hőszivattyút?
Igen. Hűtőkört, kompresszort, hőcserélőket és szűrőket tartalmaz, ezért rendszeres szervizt igényel; egy 2026-os szolgáltatói árlista szerint ez 40 000 – 65 000 Ft/év nagyságrend. Kéményseprés viszont nincs, mert nincs égéstermék. A fűtőfóliás infrafűtésnél nincs karbantartási teendő, mert nincs benne mozgó alkatrész.
Forgalmaznak hőszivattyút?
Nem forgalmazunk hőszivattyút. Fűtőfóliás infrafűtéssel foglalkozunk: padló-, fal- és mennyezetfűtéssel. Ez az oldal azért készült, hogy aki hőszivattyúban gondolkodik, tárgyilagos, forrásokkal alátámasztott összevetést kapjon, és ne kelljen tíz helyről összeszednie az adatokat. Ha a helyszíni felmérésen az derül ki, hogy Önnél a hőszivattyú a jobb megoldás, azt is megmondjuk.
Tovább a témában
Tovább a témában
Infrafűtés
Hogyan működik a fűtőfóliás infrafűtés, hová építhető, és mikor nem jó választás.
Elektromos padlófűtés
Rétegrendek burkolatonként, m²-ár és kivitelezés — vizes csőrendszer nélkül.
Fűtési fogyasztás
Tíz valódi épület tervezett éves fogyasztása kWh-ban, kalkulátorral.
Elektromos fűtés típusai
Fűtőfólia, infrapanel, fűtőpanel, fűtőszőnyeg, fűtőkábel egymás mellett.
Gázkazán
Kazántípusok, a csere 2026-os ára és ugyanez az összevetés a gáz oldaláról.
5,0/ 5
436 Google-értékelés
valódi ügyfelektől
Megnézem a Google-onÜgyfélvélemények →Mind a 86 szöveges vélemény →
horváth patríciaGoogle · 2026. május„Nagyon segítőkészek mindenben. Csak ajánlani tudom a velük való közös munkát.”
Ágoston JózsefGoogle · 2025. november„Kivitelező partnerként dolgozunk együtt a Intelligens Fűtőfólia kft. -vel, és maximálisan elégedettek vagyunk a közös munkával. Mind a kommunikáció, mind a szervezés gyors és precíz: ha kérdés vagy módosítás merül fel, rövid időn belül válaszolnak. Nagyon seg…”
Nézzük meg a helyszínen, mi a legjobb megoldás Önnél.
A helyszíni felmérés vásárlás esetén ingyenes. Megnézzük az épületet, a szigetelést és a burkolatokat, és megmondjuk, mennyibe kerül — forintban.
Források
- Panasonic Aquarea termékcsalád-katalógus (gyártói katalógus, magyar nyelvű): COP- és SCOP-adatok 35 °C és 55 °C fűtővíz-hőmérsékletre, J generációs modellek (2020–2021; lekérve 2026-09-22)
- 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet — a helyiségfűtő berendezések energiacímkézése (a SCOP feltüntetése 70 kW-ig) (2013; lekérve 2026-09-22)
- 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről — a „H” árszabás feltételei (legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfok, külön mért áramkör, fűtési idény október 15. – április 15.) (hatályos szöveg; lekérve 2026-09-22)
- MVM Optimum — H tarifa: a kedvezményes árszabás feltételei és igénylése (2022-10-17; lekérve 2026-09-22)
- 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról — 1. melléklet: üzemi zajforrás terhelési határértéke lakóterületen nappal 50 dB, éjjel 40 dB (hatályos szöveg; lekérve 2026-09-22)
- 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról — a közös tulajdon (homlokzat, tető) használata és a szervezeti-működési szabályzat (hatályos szöveg; lekérve 2026-09-22)
- 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról — a kút létesítésének engedélyezése (hatályos szöveg; lekérve 2026-09-22)
- Geotermikus hőszivattyús rendszer engedélyezése — a talajszonda fúrásának bányafelügyeleti eljárása (szakmai összefoglaló a vonatkozó jogszabályokról) (lekérve 2026-09-22)
- kazanmuhely.hu — Hőszivattyú telepítés árak 2026-ban, teljes költség (piaci árgyűjtés) (2026-02-20)
- tudjukki.hu — Hőszivattyúk árai (piaci árgyűjtés) (2026; lekérve 2026-09-22)
- klimatszeretnek.hu — Hőszivattyú szervizelés ára (éves karbantartás) (2026; lekérve 2026-09-22)
- MVM Next — a villamos energia lakossági ára (A1 árszabás: 2 523 kWh/év-ig 36,386 Ft/kWh, felette 70,104 Ft/kWh) (2026; lekérve 2026-09-22)
- palyazatmenedzser.hu — Otthonfelújítási Program 2026: a hőszivattyús korszerűsítés támogatható munkálatai (2026; lekérve 2026-09-22)
- futofoliatervezoknek.hu — fűtőfóliás rendszer beruházási árai (Lite 11 250, Standard 14 625, Prémium 18 000 Ft/m² bruttó, kivitelezéssel) (2026-09)